Orbán előtt jobb volt

A Gyurcsány-kormányok egyik fontos célja volt az elfogadhatatlan társadalmi különbségek csökkentése. A kormányok működés alatt csökkent a szegénység és a jövedelmek között különbség. Radikálisan nőtt a családi pótlék reálértéke, tartotta értékét az öregségi nyugdíjminimum és a GYES. A közmunka-bér összege megegyezett a minimálbérével, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásé pedig az öregségi nyugdíjminimuméval. A minimálbér lépést tartott az átlagkeresettel, egyharmadával csökkent a dolgozói szegénység. Bevezettük a babakötvényt, a hátrányos helyzetű gyermekeknek ingyenesen járt a tankönyv és 10 éves korukig ingyenesen étkeztek.

A Gyurcsány-kormányok idején megbecsülték azokat, akik egy élet munkájával járultak hozzá hazánk építéséhez. Mindvégig járt a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjkorrekciós program keretében 760 ezren kaptak kiegészítő nyugdíjemelést. Emelték az özvegyi nyugdíjak, a rokkantsági nyugdíjak és a legalacsonyabb nyugdíjak összegét. Az átlagnyugdíj értéke egy ötödével nőtt és meghaladta az átlagkereset értékének kétharmadát. A korengedményes, korkedvezményes és rokkantnyugdíjasok számíthattak arra, hogy tiszteletben tartják a jogaikat.

A Gyurcsány-kormányok idején a nehézségek ellenére is fejlődött az egészségügyi ellátás. Gondoskodtak a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek ellátásáról, a sürgősség ellátás javításáról, jelentősen visszafogták a gyógyszerárak növekedését, elindították a Nemzeti Rákellenes Programot. A költségvetés lényegesen nagyobb arányban fedezte az egészségügyi, ezen belül különösen a gyógyszer-kiadásokat, kevésbe hagyva magukra a háztartásokat.

A Gyurcsány-kormányok idején egyre jobban működött az oktatási rendszer, nőtt az érettségizők, a felsőoktatásba jelentkezők és az oda fölvettek száma. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására bevezették az óvodáztatási támogatást, elindították a tanoda-programot és az Útravaló Programot. A PISA vizsgálat során a 15 éves magyar diákok jelentősen javították teljesítményüket a szövegértés, és tartották korábbi, viszonylag jó eredményüket a természettudományok és a matematika területén. Rendszeresen emelkedett a felsőoktatási hallgatók ösztöndíja. Jelentős iskola-felújítási programok valósultak meg és milliárdokat kaptak a felsőoktatási intézmények is.

A Gyurcsány-kormány harcolt a korrupció ellen. 2005-ben fogadták el az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amely kötelezővé tette azt, hogy a felsőbb bíróságok ítéleteit is közzé tegyék, 2006-ban pedig megszavazták a lobbitevékenységet szabályozó lobbitörvényt. A Gyurcsány-kormány 2007 őszétől antikorrupciós javaslatcsomag kidolgozásába kezdett, amely előirányozta többek között a civil szervezetek pártpolitizálástól való megvédését, a pozícióhalmozás megakadályozását, a köztisztviselők rendszeres vagyonosodási vizsgálatát és a kormány kampány- és reklámtevékenységének korlátozását.

A Gyurcsány-kormányok idején Magyarország az Európai Unió megbecsült tagja volt.  A miniszterelnök szívesen látott vendég volt a világ fejlett demokráciáinak fővárosaiban, Washingtonban kétszer is fogadták. Rendszeresen fordultak meg Budapesten az Unió és a NATO tagállamainak vezető politikusai, az Egyesült Államok elnöke is ellátogatott ide. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján rendezett budapesti megemlékezésen 34 állam- és kormányfő vett részt. Az uniós integrációnak a polgárok is hasznát látták, 2007-től a schengeni övezet részei lettünk, és fokozatosan megnyíltak az európai munkaerőpiacok is.

A Gyurcsány-kormányok idején Magyarország a versenyképes új uniós tagállamok közé számított. Az euró árfolyama a 240-280 forint között változott. Magyarországon vonzó befektetési célpont volt, új gyárról döntött a Mercedes és jelentősen bővítette üzemét az Audi. Új hidak épültek, kórházak, óvodák és iskolák újultak meg, emellett bővült a MÁV és a BKV járműparkja.

A Gyurcsány-kormányok alatt Budapest lüktető, fejlődő nagyváros volt. Abban az időben nyílt meg a Művészetek Palotája, a múzeumok kiállításait pedig sokszázezren látogatták. 2005-ben fogadták el a Fővárosi Közgyűlésben Podmaniczky Programot, amely több fejlesztést is előirányozott. 2005 és 2007 között 300 kilométernyi útburkolatot újítottak fel. A 2006-ban aláírt Budapest-szerződés nyomán újították fel a Szépművészeti Múzeumot és a Liszt Ferenc Zeneakadémiát. A Gyurcsány-kormányok alatt hozták az új Combino villamosokat Budapestre, akkor költözött a magyar fővárosba az Európai Technológiai és Innovációs intézet, egy ENSZ-hivatal és két nemzetközi szolgáltató központ.

A Gyurcsány-kormányok idején Magyarország működő demokrácia és a jogállam volt. Magyarország szabad ország volt, a sajtó- és médiaszabadság megvalósult. A nemzeti intézmények függetlenek voltak, és nem a hatalmat gátlástalan módon kiszolgáló bábok irányították őket. A népszavazás intézménye valódi tartalommal bírt, és a közvetlen demokrácia intézményét nem állították kizárólag a hatalom szogálatába. Valódi parlament, érdemi érdekegyeztetési és a valós társadalmi vita rendszer működött.